Magán Kamerák Használata Magyarországon
Közzététel szerző: ESGR itt Társadalmi Bűnmegelőzés · 8 Február 2023
Tags: GDPR, Kamerás, megfigyelés, Szabályai
Tags: GDPR, Kamerás, megfigyelés, Szabályai
"Saját Tulajdonú Kamerák Használatának Jogszabályi Irányelvei: Szomszédok és Közterületek"
Bevezetés - Magánterületek Videokamerás Felügyelete A modern technológia fejlődésével egyre több ember dönt úgy, hogy saját tulajdonú kamerákat helyez el otthona környékén vagy ingatlanján. Ezek a kamerák sokféle célra használhatók, mint például biztonsági célok, vagyonvédelem vagy csak egyszerűen a mindennapi események dokumentálására. Azonban a kamera használatával kapcsolatban számos jogszabályi kérdés és etikai szempont merül fel, különösen akkor, amikor mások magánéletét vagy közterületen történő eseményeket is rögzíthetünk. Ebben a cikkben áttekintjük a saját tulajdonú kamerák használatának törvényi kereteit, különös tekintettel magánterületen és a közforgalom számára megnyitott magánterületen történő kamerarendszer üzemeltetésére vonatkozóan.
Szeretnénk már a bevezetőben kiemelni, hogy a magántulajdonú / magánterületen kamerával történő megfigyelésről külön jogszabály nem rendelkezik, azonban a témában a GDPR, az Infotv. és a Személy- és Vagyonvédelmi, valamint a Magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény, az Szvtv. szabályai is rendelkezik, ezek segítségével – ugyan nem egyszerű módon – de megtalálhatjuk a jogszerű megoldást.
1. Törvényes Keretek és Jogszabályok
A kamera használata kapcsán fontos első lépésként megérteni a vonatkozó jogszabályokat. Sok országban és jogrendszerben vannak törvények és szabályok, amelyek meghatározzák, hogyan lehet saját tulajdonú kamerákat használni. Ezek a szabályok az adatvédelem, magánélet és közterületek védelmére is vonatkozhatnak.
Magyarországon a magán kamerák használatát több jogszabály is szabályozza, köztük az adatvédelemmel és a magánélet védelmével kapcsolatos törvények. A legfontosabb jogszabályok a következők:
- Az Európai Parlament és a Tanács 2016. április 27-i (EU) 2016/679 RENDELETE a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet - GDPR). Az Európai Unió új általános adatvédelmi rendelete, az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (általános adatvédelmi rendelet) az EU-ban lévő magánszemélyek személyes adatainak magánszemély, vállalkozás vagy szervezet által történő kezelését szabályozza. A szabályok nem vonatkoznak az adatok magánszemély által kizárólag személyes vagy otthoni tevékenység keretében végzett kezelésére, feltéve, hogy az adatkezelés semmilyen szakmai vagy üzleti tevékenységgel nem hozható összefüggésbe. Amikor azonban a magánszemély a személyes adatokat a „személyes szférán” kívül használja fel például társadalmi, kulturális vagy pénzügyi tevékenységekre, be kell tartania az adatvédelmi jogszabályokat. Így a kamerás megfigyelésre vonatkozóan is ezek az elvek az irányadók.
- 2011. évi CXII. törvény - Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény (Infotv.) és a 2018. évi XXXVIII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvénynek az Európai Unió adatvédelmi reformjával összefüggő módosításáról, valamint más kapcsolódó törvények módosításáról (InfoTV-Mód.); Ez a törvény illetve módosítása szabályozza az adatvédelmet és az információs önrendelkezési jogokat Magyarországon. Az Infotv. meghatározza az adatkezelés feltételeit, a személyes adatok védelmét, valamint a különféle adatkezelési elveket. A törvény módosítása az adatvédelem és a magánélet védelmének további részleteit szabályozza, különös tekintettel a magánkamerák és megfigyelő rendszerek használatára
- A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény (SzVTV.); A törvény, a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól rendelkezik. Magánterületen és a közforgalom számára megnyitott magánterületen kamerarendszer üzemeltetésére elsősorban – de nem kizárólagosan – a Személy- és Vagyonvédelmi, valamint Magánnyomozói Tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény rendelkezései az irányadóak.
- 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről (Btk.): Az Btk. az általános büntetőjogi keretet szabályozza Magyarországon. A magán kamerák használatával kapcsolatban azokat az eseteket, amikor a kamerás megfigyelés jogellenes és visszaél valaki személyes adattal, nem csak a NAIH, mint felügyeleti hatóság, hanem büntetőjog is szabályozza. A jogellenes kamerahasználat következménye NAIH-bírság és/vagy sérelemdíj (a régi polgári jog szerinti nem vagyoni kártérítés) lehet, a Btk. pedig akár 3 éves szabadságvesztéssel is büntetheti a személyes adatokkal való visszaélést ( Btk. 219. § Személyes adattal visszaélés…) .
- 2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról (Pp.) és a 2018. évi XCII. törvény a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosításáról (Pp.Mód.) Ez a törvény a polgári jogi eljárások részletes szabályait tartalmazza. A magán kamerák használatával kapcsolatban például a bizonyítási eljárások, így a kamerák által rögzített anyagok bevonására és felhasználására vonatkozó szabályokat is tartalmazza. Fontos, hogy az új törvény a korábbival ellentétben kimondja, hogy jogsértő, és így perben fel nem használható az a bizonyítási eszköz, amely jogsértő módon keletkezett vagy a bíróság elé terjesztése személyiségi jogot sértene. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy a magáncélú kamerák ( otthon, magáningatlanban, közforgalom részére megnyitott magánterületen, vagy a magántulajdonú járműben ún. fedélzeti kamerák) felvételei nem lennének bizonyítékként használhatóak. A törvény azonban kivételesen mégis lehetővé teszi a jogsértő bizonyíték figyelembe vételét, de ehhez a jogsérelem jellegét, mértékét, a bizonyíték tényállás felderítésére gyakorolt hatását és – a szokásos fordulat szerint – az eset összes körülményét mérlegelnie kell a bíróságnak.
Fontos megjegyezni, hogy a jogszabályok és azok részletei folyamatosan változhatnak. Amennyiben pontos és aktuális információra van szüksége a magán vagy vállalti célú kamerák használatával kapcsolatban Magyarországon, ajánlott konzultálni biztonságtechnikai és - adatvédelmi szakértőnkkel, hogy elkerülje a kellemetlenséget vagy a jelentős mértékű büntetéseket. Adatvédelmi szakértőinkkel itt veheti fel a kapcsolatot;
2. A Szomszédok és a Magánélet Védelme
Amikor saját tulajdonú kamerákat helyezünk el otthonunk környékén, figyelmet kell fordítanunk szomszédaink magánéletének tiszteletben tartására. A kamerák által rögzített adatok nem szivároghatnak ki illetékteleneknek, és nem használhatók mások zaklatására vagy jogainak megsértésére. Fontos, hogy a kamerák csak azokat a területeket rögzítsék, amelyek jogosultsági körünkbe tartoznak, és ne zavarják a szomszédok nyugalmát, tehát fontos szempont, hogy a magánépületekre és azok megfigyelésére telepített kamerák látóterébe nem kerülhet más tulajdonában álló ingatlan vagy annak részlete, valamint nyilvános közterület. Tehát a kamera nem láthat rá a szomszéd házára és a ház előtti közterületre sem. Ha ezen feltételeknek a kamera forgatásával nem lehet megfelelni, akkor maszkolással kell leszűkíteni a kamerák látómezejé, valamint nem alkalmazható kamera olyan helyen, ahol a megfigyelés az emberi méltóságot sértheti, így például öltözőben, mosdóban, pihenőhelyen, illemhelyen stb...
Az utóbbi időben egyre gyakrabban megfigyelhető ún. fedélzeti kamera (dash cam) a gépjárművek műszerfalán, a motorosok vagy kerékpárosok bukósisakján is. A GDPR. jelenlegi rendelkezései szerint - mivel a megfigyelés közterületre is kiterjed és a felvételkészítés célja sok esetben túlmutat a személyes használaton - a fedélzeti kamera használata általában nem tekinthető magáncélú (háztartási célú) adatkezelésnek, tehát a GDPR szabályait alkalmazni kell az adatkezelés során az ilyen jellegű kamerák használata esetén.
3. Magáncélú kamerahasználat – Nincs GDPR kötelezettség
Sokan tévhitben vannak jelen téma tekintetében, ugyanis az hogy „magánszemélyek közötti adatkezelés nem tartozik a GDPR hatáskörébe” csak féligazság. Valóban létezik olyan hogy háztartási célú adatkezelés, ami annyit jelent, hogy magánszemélyként háztartási célra kezelünk adatokat. Ilyen eset pl amikor kimegyünk a Hősök terére fényképezni, és a képen elkerülhetetlenül lesznek számunkra ismeretlen emberek is. Nem tudunk odamenni mindenkihez és beleegyezését kérni, hogy a családi fotóalbumunkba bekerüljön, cserébe a személyes adatait (arcképét) mi nem a nagyközönségnek, hanem a szűk családi körünknek szánjuk. Azonban ahogyan a több NAIH határozatban - állásfoglalásban is megtalálható, nem tekinthető kizárólag személyes vagy otthoni tevékenység keretében végzett adatkezelésnek az a vagyonvédelmi célú kamerás megfigyelőrendszerrel végzett adatkezelés, amely az adatkezelést végző személy magánszféráján kívülre irányul!
Fontos, hogy onnantól kezdve hogy ez nem háztartási adatkezelés, a GDPR rendelkezései is vonatkoznak annak használatára, tehát adatkezelővé válunk, ha nem kifejezetten magáncélra, magánterület megfigyelésére használjuk a kamerás rendszerünket. Adatkezelőként pedig minden vonatkozó jogszabályi rendelkezésnek, törvényi előírásnak eleget kell tennünk. Ráadásul abban az esetben ha kamerás rendszerünk rá lát a szomszéd ingatlanára, közterületre, stb… a szomszédunk, a kamera látómezejében, utcán sétáló személy, stb… érintett lesz, érintettként pedig a GDPR rendelkezései szerint jelentős jogok illetik meg (pl. a tiltakozáshoz való jog, kérheti az adatok törlését, a kamerák leszerelést, stb… ).
Megoldás lehet még álkamerák telepítése, melyre nem terjed ki a GDPR hatálya teljesen logikusan, hiszen ott nem történik adatkezelés.
4. Etikai Megfontolások
A jogi szempontokon túl fontos figyelembe venni az etikai kérdéseket is. Amikor saját tulajdonú kamerákat használunk, fontos eldönteni, hogy mikor és hogyan használjuk azokat. Az adatok védelme, a szomszédok és a járókelők magánélete, valamint a nyilvános helyek tiszteletben tartása mind olyan tényezők, amelyeket figyelembe kell vennünk.
Fontos tudni, hogy A NAIH, hatóságként nem csupán regisztrálja a bejelentett kamerarendszereket, hanem az észlelt jogsértéseket szankcionálja is, jelentős mértékű bírságot szabhat ki, de elrendelheti az adatok zárolását vagy törlését. Mindezeken túl meg is tilthatja a személyes adatok jogellenes kezelését vagy feldolgozását. Súlyosabb esetben elrendelheti a kamerarendszer leszerelését. Ha egy érintett (felvételen szereplő) személy betekintést kér a felvételbe, de az üzemeltető ezt jogellenesen megtagadja, a hatóság elrendelheti az érintett tájékoztatását. Büntetőjogi kategóriába tartoznak a személyes adattal való visszaélések. Az adatok biztonságát szolgáló intézkedés elmulasztása, a jogosulatlan adatkezelés, a tájékoztatási kötelezettség elmulasztása kisebb mértékű büntetéssel sújtható, azonban ahogyan a fentiekben olvasható, akár 3 év szabadságvesztéssel is sújthatók a súlyosabb esetek.
5. Zárás
A saját tulajdonú kamerák használata sok előnnyel járhat, de felelős, jogkövető és etikus módon kell eljárnunk. A jogszabályok és az etikai irányelvek betartása nemcsak saját érdekünk, hanem segít megőrizni a jó szomszédi viszonyt és a közterületek tiszteletben tartását is.